Szigetszentmárton és környéke prognózisa
IDŐJÁRÁSUNK
Ezen az oldalon egy öszzefoglalót lehet olvasni Szigetszentmárton időjárásáról, éghajlatáról.
BEVEZETŐ: Településünk éghajlata száraz kontinentális, azon belül pedig pannon éghajlatú. Éves összcsapadék 600-650 mm között van, amelyből tavasz végen és nyár első felében esik le a legtöbb csapadék, úgy 300-400 mm. A hőmérsékletet tekintve nyár közepén, azaz július közepe fele tetőzik, úgy 35-39 °C között és január- február környékén hűll le leginkább a hőmérséklet ilyenkor álltalában -10°C körül mozognak a minimumok.
IDŐJÁRÁS: Szigetszentmárton időjárását a ciklonokon, frontrendszereken kívül a Duna határozza meg. Ez legfőbbképpen a konvektív időszakban figyelhető meg. Ilyenkor ugyanis a Duna és a RSD a Csepel-sziget közepén- idetartozik Szigetszentmárton, részben Szigetújfalu környéke- egy olyan fülledt, leszálló légáramlást kelt- jellemzően örvény formában-, amely meggátolja, hogy településünk felett bármilyen záporos csapadék keletkezzen. Ebből kifolyólag csakis máshonnan érkezhetnek fölénk csapadékot adó gomolyfelhők. Jellemzően észak- Budapest- felöl, nyugat- Martonvásár- felöl, délnyugat- Adony-felöl, délkelt- Kiskunlacháza- felöl és északkelet- Dunaharaszti- felöl érkeznek hozzánk záporok, zivatarok. Azokat az égtájakat, amelyeket nem említettem, onnan különböző okok miatt nem érkezik konvektív csapadék: dél- Ráckeve- felöl, dél felöl egy Ráckevén üzemelő belga fejlesztésű jégágyú található, amely több mint 5 éve indokolatlanul- gyenge záportól a felhőszakadásig mindent megsemmisít. Például amikor nyár közepén már több, mint két hete nem esett semmilyen csapadék és egyszer csak kialakul egy kósza zápor a távolban, majd egyre jobbn közeledik a felfrissülés rögtön hét másodpercenkénti időzítéssel elkezdik ágyúzni a gomolyfelhőt és a feláramlási oszlopát aceton gőzzel . Ekkor még Réckeve kap a záporból, de mire ide érne hozzánk, már teljesen szétesett, leépült a tornyos gomolyfelhő. Csak néhány esőcseppet kaptunk és már megint tűzött a nap minket... Szerencsére a 2019-es zivatarszezonba már csak egyszer-kétszer használták, akkor amikor tényleg jégeső lett volna. De még akkor is jelentős mennyiségű eső hullott zivatar kíséretében, tehát nem esett szét a zivatarcella. Nyugat- Százhalombatta-felöl azért nem érkezik hozzánk csapadék, mert az ipari terület óriási hőtermelése miatt kiszáradnak a gomolyfelhők és ott helyben szétesik a gomolyfelhők áramlási rendszere. Ilyenkor Százhalombatta környékén óriási felhő-föld villámok csapkodnak felhőszakadás kíséretében, de ez zivatar már nem lépi át a Dunát, igy Csepel-sziget már nem kap csapadékot a cellából. Keleti irányból kb. 200 estből csak 5 ötszőr jutottunk csapadékhoz, de akkor orkán erejű széllel, borsónagyságú jéggel, 60 mm csapadékkal érkeztek a zivatargócok. Északnyugat- Diósd- felöl érkező zivatarok sem jutnak át a dunán, mert hamarabb szétroncsolja őket a Budai-hegység.
Tartós csapadékot nem folyásolja be sem a Közép-Csepel-szigeti légőrvény, sem a Duna és az RSD sem.
Havazás leginkább január elején és február végén fordul elő, ugyanis ilyen időtájt van a legtöbb mediterrán ciklon. Ilyenkor előszőr megérkezik a mediterrán ciklon és rá egy fél napra megérkezik a hidegbetörés. Ekkor átlagosan 10 cm friss hó hulliik le, amely egy hét alatt teljesen el is olvad.
Sajnos az ősz egyre szárazabb. A csapadékosabb napok szeptember első felében és novenberben vannak, míg október teljes egészében a vénasszonyok nyaráról szól 28 fokos maximm értékekkel.
ÉGHAJLAT: Szigetszentmártonban kialakult egy különleges mikroklíma, amely meggátolja hogy településünk felett csapadék képződjön. Településünk a száraz kontinentális > pannon > Közép-Csepel-szigeti mikroklíma éghajlatában hejezkedik el. A Duna Magyarország időjárását befolyásoló tényező. De miért is? A Duna folyam nyugati oldala felé dombságok (Dunántúli-dombság) és hegységek ( Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység) helyezkednek el, míg keleti oldalán az Északi-középhegység kivételével alföld található. Tehát amikor front érkezik akkor a légáramlatainak folyton fel kell emelkedniük-amely energia vesztéssel jár-hogy át tudjon kelni a front a dombságok, hegységek felett. Frontátvonulás Magyarország fölött: A jellemzően nyugat, észak-nyugat felől érkező forontok, legyen az hideg, meleg, kettős front előszőr is át kell kelnie az Északnyugati-Kárpátokon, amellyet Dévénynél tesz meg. Ahogy itt átvergődött a frontunk, jön egy kis nyugalmi fázis a Kis-Alföld, majd utána át kell kellnie a Dunántúli-középhegységen, ahol a front szokás szerint elkezd lelassulni, (mert ahogy a rengeteg domságon, hegységen átkell energiája nagyrészét elveszíti). Ezután jön a végitélet, a Duna. A Duna Magyarország időjárását kettévágja oly módon, hogy a folyónk felett légőrvények keletkeznek, amik szétroncsolják a front tápellátási csatornáit, vagyis a feláramlási oszlopokat. Országunk legnagyobb fólyóját elhagyva a front energiája 80%-át elveszítette, Így a Duna-Tisza közén még említésre méltó csapadék hullik, ám a Tiszántúlon már csak szemereg az eső. Ez az összefoglaló az őszi, téli, tavaszi időszakra vonatkozik. A nyári időszak abban kölönbözik, hogy ebben az időszakban a konvergens csapadékformák jellemzőek, azaz zápor, zivatar, jégeső stb. A frontvonalak ebben az esetben csak gerjesztik a gomolyfelhők kialakulását, fejlődését és csapadékuk kialakulását. Van egy harmadik típus is, ami a mediterrán térségből érkezik, a mediterrán ciklon. E ciklonok akkor alakulnak ki, amikor egy gyorsan mozgó hidegfront hátoldalán sarkvidéki eredetű levegő áramlik a meleg mediterrán térségbe. Ilyenkor egy hőmérséklet határvonal mentén- észak felöl hideg, dél felöl meleg levegő- elkezd kialakulni a ciklon középpontja, és felhőzete. E kacskaingós hőmérséklet határ mentén fog mozogni a ciklon. Ez a fajta ciklon a mediterrán térségben 1 nap alatt akár 100 mm csapadékot is kihullajthat magából. Hazánkba mérsékeltebb formába érkezik meg. De így is kiesik magából felettünk 3 nap alatt 80 mm. (3 nap a ciklon maximális levonulási ideje, átlagos levonulási idő másfél nap). Télen ha ez a ciklon tőlünk északabbra vonul el akkor országos eső valószínű, ha pont felettünk, akkor az ország északi részén havazás, míg délebbi részén havas eső, eső esik, de ha tőlünk délre van a ciklon közpntja, akkor a csapadék a sarkvidéki eredetű levegőnek köszönhetően hó ként hullik le. A csepel-szigeti régiót a Szibéria felöl érkező száraz, fagypont alatti hőmérsékletet hozó hidegbetörés- ami a Vereckei-hágónál tőr be a Kárpát-medence medencéjébe- csak enyhébben "fenyegeti" a térséget.
A jégágyúk bemutatása:
Zaj nélküli jégágyú, vagyis talajgenerátor. Ezeket használja az Országos Jégkármérsékelő Rendszer is.